Az 1880-as évek elejétől egyre több magyar vándorol be Amerika nagyobb ipari városaiba és bányatelepeire. Jó munkaalkalmat kínáló ipari városok közé tartozott Cleveland is. Az 1880-as évek közepétől Cleveland városában is, főleg a város keleti oldalán, a magyarság már külön negyedet alkotott. A nagyszámban érkező magyarok, magyar hitközség szervezését, templom építését és magyar pap kihozatalát tervezték. Sok-sok gyűlést és megbeszélést tartottak, és a magyarországi püspököknek leveleket írtak, de választ nem kaptak. Később megértették, hogy magyarul beszélő papot csak akkor kaphatnak, ha a helyi egyházmegye püspökéhez fordulnak. Ennek tudatában 1891. augusztus 8-án levelet küldtek a clevelandi püspökség ideiglenes adminisztrátorához, Boff Félix prelátushoz, aki magáévá tette a magyarok kérését, és 1891. december 18-án levelet küldött az akkori magyar hercegprímáshoz, Vaszary Koloshoz. A hercegprímás pályázatot hirdetett, és több pályázó közül Böhm Károly, márianosztrai plébánost választotta, akit 1892. július 17-én gyönyörű méltatással írt levelével el is bocsátotta.
Böhm Károly 1892. december 1-én érkezett Cleveland városába, ahol már Horstmann Ignác volt az új püspök. Böhm atya 42 éves volt. Megérkezése után két nappal, december 3-án, az egyházmegye püspöke már megbízta egy magyar katolikus plébánia megszervezésével. 1892. december 10-én, a Holton utcában lévő Magyar Házban nagy lelkesedéssel fogadták Böhm atya beköszöntését. Másnap, december 11-én, Advent II. vasárnapján, a Woodland-on lévő Szent József árvaház kápolnájában ünnepi szentmisét mondott, amikor kihirdette az egyházközség megalapítását, amelyet Árpád-házi Szent Erzsébet oltalmába helyezett.
Böhm Károly és kora. Az építendő templom ügyében 1893. január 3-án egyházközségi gyűlést tartottak, ahol megszavazták Amerika első római katolikus templomának építését. A Buckeye és a 90-es utca sarkán vásárolt területen, 1893. június 4-én Boff Félix püspöki helytartó áldotta meg az alapkövet. Három hónap után ugyanazon évben, szeptember 8-án, Kisboldogasszony ünnepén, Böhm atya az új magyar templomban először mutatott be szentmisét. A belső berendezés és a művészi freskók elkészülése után, 1896. február 15-én a templom ünnepélyes felszentelését maga Horstmann megyéspüspök végezte. Közben az egyházközség lelki élete is fejlődik.
Iskola. Már 1893 novemberében földszintes iskolát is építettek. A tanítás 70 tanulóval december 1-én kezdődött. Amikor az egyetlen osztályterem már kicsinek bizonyult, az egyházközség 1895-ben a várostól egy kétemeletes fából készült iskolaépületet vásárolt. Az emeleti részt papi lakásnak és plébánia hivatalnak rendezték be, a földszinten pedig két tantermet rendeztek be. Az iskolában Orsolya nővérek tanítottak. 1896-ban már 174 gyereket tanítottak. Mivel az egyházközség létszáma évről-évre gyarapodott, a meglevő terület mellé új telket vásároltak, és 1900-ban a több mint 300 gyermek befogadására egy kétemeletes téglából készült új iskola épületet emeltek. A tanításról 5 orsolyíta nővér és 1 világi tanító gondoskodott.
A „Magyarországi Szent Erzsébet Amerikai Hírnöke”. Bőhm atyát nem mondhatjuk csak „helyi lelkésznek”. Amerikába érkezésétől kezdve minden magyar katolikust hívőjének tartott. Ezért kereste fel Toledo, Fairport, South Bend, Lorain, Bridgeport és más városok katolikus magyarjait. Látogatta – főleg az adventi és nagyböjti időszakban – és biztatta őket, hogy szervezzenek egyházközségeket, építsenek templomokat és éljenek hithű vallásos életet. Bőhm atya, mint buzgó és minden áldozatot vállaló lelkipásztor aranybetűkkel írta be nevét nemcsak a clevelandi Szent Erzsébet egyházközség életébe, de az amerikai magyarság történelmébe is.
Lelkipásztori munkája és az Amerika szerte szétszórt magyar hívek lelki gondozása érdekében 1894 adventjében megkezdte 8 oldalas hetilapjának, a „Magyarországi Szent Erzsébet Amerikai Hírnöke” kiadását. Ezt a lapot ma már általánosan elterjedt heti egyházközségi értesítő, az úgynevezett “bulletin” ősének tekinthetjük. Már az első évben 230 helyi és 580 vidéki előfizetője volt, és a Connecticut állambeli Bridgeport-tól a California-i San Francisco-ig jutott el. A lap 1901-ben egyesült az akkor megindított „Magyarok Vasárnapja” (később: „Katolikus Magyarok Vasárnapja”) című hetilappal, és még 5 évig annak mellékleteként jelent meg. A Hírnök tehát 12 éven át vitt vigasztalást, bátorítást és tanítást szerte egész Amerikában, de különösképpen a magyar papot és templomot nélkülöző West Virginia és Pennsylvania bányavidékek magyarjainak. Az amerikai magyarság részére az isteni Ige lelki tápláléka volt.
Az egyházközség fejlődése. Az Óhazából gyakran érkeztek látogatók. Ezek között olykor nagynevű egyházi személyek is szerepeltek. Egyik legkiemelkedőbb, 1904-ben a későbbi székesfehérvári püspök, Prohászka Ottokár látogatása volt. Otthoni olvasóinak a „Képek az Újvilágból” című cikksorozatával számolt be. Kedvesen emlékezett meg Bőhm atyáról, aki „Clevelandban dolgozik, verejtékezik és műveli Szent Erzsébetnek, a magyar templom patrónájának virágos kertjét”. Ugyanekkor, dicséretet mondott az emigrációban működő magyar papokról is, akiknek nem könnyű és irigylésre méltó a munkájuk (lásd a 15. oldalt). Bőhm atya, majdnem 15 évi áldozatos munka után, 1907-ben európai látogatásra indult. Rómába is ellátogatott, ahol XIII. Leo pápa nemcsak sikeres hetilapját, hanem az új nagyszabású Szent Erzsébet templom terveit is megáldotta. Visszatérve Cleveland városába, az egyházközséget nagy meghasonlásban találta. Hogy a fenyegető kettészakadásnak elejét vegye, püspöki engedéllyel Missouri állam St. Louis városába távozott, hogy az ottani magyarok között missziós munkát végezzen. Erről így ír: „a belharcoknak kitértem, s a papnélküli missziókba mentem”. Ezek a belharcok sok kárt okoztak a nem rég még virágzó egyházközségnek és az új lelkésznek.
Szepessy Gyula. Amikor helyreállt a rend, az új templom építésének terve játszotta a legfőbb szerepet. Bőkezű adakozók révén, jelentős összeg gyűlt össze a terv véghezvitelére. 1914-ben készült el a nagy terem, melyet 1916-tól, az új templom megépüléséig, istentiszteleti célokra használtak. A régi templomot 1917-ben lebontották, hogy helyébe az újat építsék. A gazdasági hullámzás miatt az új templom építése 1914-ről 1918-ra halasztódott. Az egyházközség egyre jobban növekedett. A már két segédlelkészt igénylő lelkipásztorra egyre több munka hárult. Néhány adat 1918-ból: – Csaknem 1500 család tartozott az egyházközséghez. 455 keresztelés, 108 esküvő és 206 (70 gyermek) temetés volt. – A 8 osztályú elemi iskola 14 tantermében 1114 gyermek tanult. 13 szerzetes nővér és egy világi tanító tanított. – A különféle felnőtt és ifjúsági egyleteknek, több mint 2300 tagja volt. – Az új templom alapköve letételének szertartását az akkori megyés püspök, J. P. Farrelly végezte. – A háborús idő, a pénzhiány, az 1919-i rendkívül kemény tél, nagyban késleltették a templomépítés munkálatait. A nehézségek leküzdésével a templom 1921 végére elkészült, és 1922. február 19-én, Schrembs József, clevelandi püspök a sok áldozattal és költséggel megépült templomot ünnepélyesen megáldotta. – Az 1920/21-es tanévben az egyházközség iskolájába beiratkozott tanulók létszáma eléri a mindenkori csúcsot: 8 osztály, 16 tanterem, ahol 15 orsolyíta nővér és 1 világi tanító 1159 tanulót tanít. A templomépítő Szepessy Gyula atya 1923. december 23-án meghalt. Semmi feljegyzés nem maradt arról, hogy mi okozta elégé korai és váratlan halálát. Mindenesetre, nem volt könnyű közvetlen a háború után felépíteni e hatalmas templomépületet, és ugyanakkor vezetni egy rendkívül népessé vált egyházközséget. Az új templomból a Kálvária temetőbe temették.
Bőhm atya a clevelandi megyéspüspök kérésére 1923. január 14-én újra visszatért az általa alapított Szent Erzsébet egyházközséghez. 74 esztendővel és a régi lelkesedéssel vette át újra az egyházközség vezetését. Munkájában 3 káplánja, 12 orsolyíta nővér és 3 világi tanító, valamint nagyon sok önkéntes segítette. Ugyanebben az évben (1923) az egyházközség iskolájában végzett tanulók ünnepélyes találkozóra jöttek össze és megalakították az öregdiákok (Alumni) egyesületet. 1924 júliusában Zadravecz István ferences atya, tábori püspök a Szent Erzsébet egyházközség híveinek lelkigyakorlatot tartott. 1925. június 3-án XI. Piusz pápa Bőhm atyát áldozatos lelkipásztori munkájáért pápai prelátussá nevezte ki. Ugyanebben az évben ünnepelte pappá szentelésének 50. évfordulóját. Aranymiséjén jelen volt egykori iskolatársa, Magyarország bíboros hercegprímása, Chernoch János, aki a chicagói Eucharisztikus Világkongresszusról érkezett Clevelandba. A szentmise után Chernoch János hercegprímás áldotta meg az új plébánia épületet. 1927 júliusában Bőhm atya (78 éves) életkorára és gyengülésére való hivatkozással az egyházközség vezetése alól a felmentését kérte. A megyéspüspök elfogadta kérését és 1927. augusztus 26-án a pennsylvaniai Erie városból a Szent István templom volt plébánosát, Tanos Imre Árpádot bízta meg a clevelandi Szent Erzsébet egyházközség vezetésével.
Tanos Imre Árpád atya évei. Az első világháború utáni súlyos politikai és gazdasági nehézségek egyaránt érintették az amerikai és otthoni magyarságot. Nagyon sok Amerikába bevándorolt szívében ott élt a vágy, hogy néhány keményen megküzdött esztendő után visszatér szülőföldjére, az óhazába. Az ezeréves Magyarországot azonban feldarabolták és az elszakított területekről származók már csak egy „idegen országba” mehettek volna vissza. Ezért lassan a visszatérésről álmodók megnyugodtak és lemondtak róla. A változó körülmények sok gondot és nehézséget okoztak Tanos I. Árpád plébánosnak is. Bőhm prelátus jelenléte segítségére volt, aki az 1932. április 9-én bekövetkezett haláláig a plébánián lakott. Az évtized nagy eseménye az 1938-ban rendezett budapesti Eucharisztikus Világkongresszus volt. Az amerikai katolikusság kongresszusi látogatásának előkészítése céljából 1936-ban, Shvoy Lajos, székesfehérvári püspök járt Clevelandban. 1938 májusában Schrembs József megyéspüspök vezette a clevelandi egyházmegye népes csoportját a kongresszusra, ahol Tanos atya kalauzolta az amerikai zarándokokat. 1940. április 14-én XII. Piusz pápa, Tanos Árpád atyát pápai prelátussá nevezte ki. 1942-ben pedig az egyházközség fennállásának 50. évfordulóját ünnepelték. Az elmúlt 50 év alatt e magyar egyházközség 11 papot adott az Egyháznak, 3 magyarországi fiatalembert itt szenteltek pappá. Ezen kívül 35 szerzetes nővér és 4 szerzetes testvér került ki a hitközségből. 1947-ben a kanadai Mária Kongresszusról Mindszenty József bíboros hercegprímás Clevelandba látogat. 1952-ben az egyházközség megalakulásának 60. évfordulóját és Tanos prelátus 25. éves plébánosi jubileumát ünnepelték. 1962-ben az iskolának már csak 60 fiú és 62 leány tanulója volt, ezért a tanév végén, júniusban bezárták. 1963-ban Tanos I. Árpad prelátus szívszélhűdést kapott, ezért a következő év márciusáig Derecskey János jezsuita atya volt a kisegítő. 1965-ben Dr. Záhorszky Gyula atya, mint káplán jön a Szent Erzsébet egyházközséghez. 1968-ban Tanos atya aranymiséjét ünnepelték. Majd 1970. December 31-vel nyugalomba vonult.
Záhorszky Gyula atya a plébánosi kinevezését 1973. március 18-án kapta kézhez. Az ő ideje alatt, az új liturgikus előírások szerint, a templombelső berendezése megváltozott. Az új szembemiséző oltárt saját kezűleg építette. 1974-ben Mindszenty József bíboros-prímás másodszor látogat Clevelandba. Tanos I. Árpád prelátus 1975 áprilisában elhunyt, aki több mint 43 évig volt a Szent Erzsébet egyházközség plébánosa. Majd, valójában 12 évi szolgálat után 1977. június 30-án Záhorszky atya is nyugdíjba vonult. Hickey A. James megyéspüspök a Szent János egyetem volt tanárát, Nyeste atyát nevezte ki az egyházközség plébánosává.
Nyeste János atya az egyházközség első plébánosa, aki már Amerikában született. Ebben az évben az egyházmegye püspöke Balássy Géza szerpapot, kisegítőként az egyházközséghez helyezi. Szolgálata 1980-ig tartott. A környék ezekben az években rendkívül leromlott. A magyarság más negyedekbe költözött. Alig maradt magyar hívő a negyedben. Nyeste atya jövőt lát az egyházközségben és tervez. Ebben a szellemben adott helyet és indította el a Magyar Történelmi Társulatot, valamint a Magyar Múzeumot. Később, mivel a Múzeum új vezetősége nem tudott eleget tenni az 1991-es renoválás által előidézett feltételeknek, teljes anyagával kiköltözött az egyházközség helyiségéből. Nyeste János atyát álmainak és nagy terveinek véghezvitelében korai halála megakadályozta. 1987 májusában halt meg. A püspökség mindaddig, amíg valaki új lelkészt nem találnak, ideiglenesen a már korábban is kisegítő Örley Richard atyára, a Szent Imre egyházközség plébánosára bízta az egyházközség vezetését.
Antal András atyát, mint hatodik és jelenlegi plébánost, Anthony M. Pilla megyéspüspök 1988. április 18-án nevezte ki. Antal atya Erdélyből, a gyulafehérvári egyházmegyéből jött, ahol megtanulta a fennmaradás küzdelmét és gyakorlatát, aminek alkalmazására itt is nagyszükség volt. Ugyanis, az újonnan érkezett lelkipásztort nehéz feladatok várták. Az 1960-as évektől a Buckeye negyed óriási változáson ment át. A magyar generációk folyamatos kiköltözése és a környék lakosságának fokozatos megváltozása a „legendás hírű” magyar negyedet szinte teljesen megszüntette. Ezzel együtt járt az egyházközség elnéptelenedése, mégpedig olyannyira, hogy az egyházmegyei hatóság már 1989 advent I. vasárnapjára betervezte a templom bezárását. Ma már azt mondhatjuk, hogy azokban az években az isteni gondviselés nemcsak velünk volt, de tervei voltak még Amerika Első Római Katolikus templomával. Az egyházközség anyagi helyzete a további fennmaradás szempontjából kielégítő volt. Időközben a Szent Margit egyházközség is kiköltözött a Lander Road-ra. Ezen az alapon Anthony M. Pilla megyéspüspök és James P. Lyke segédpüspök úgy döntöttek, hogy meghagyják a Szent Erzsébet egyházközséget nemzetiségi jellegében a clevelandi magyar hívek szolgálatára. Ez a döntés utat nyitott a jövőre való tervezésnek és azok véghezvitelének. Alkalmat adott egy élénkebb templomi élet elindításához és megvalósításához a magyarság körében. Az egyházközség vezetősége elsőnek a plébánia épületet újította fel, hogy 1989 októberében Paskai László bíboros látogatását méltóan fogadja. A következő évben, 1990-ben a templomtető és a magas kémény javítására, valamint a villámhárítók és csatornák rendbehozatalára került sor. Ezen munkálatokkal párhuzamosan folyt az egyházközség taglétszámának növekedése és a hívek lelki gondozásának munkája. Megújult az Öregdiákok Köre (Alumni). Velük együtt sokan visszatértek az egyházközséghez. Mindez és a hívek rendkívül nagy szétszórtsága, szobához való kötöttsége, valamint a korházakban vagy az öregotthonokban való látogatása, lelki gondozása nagy feladatot jelentett az újonnan érkezett lelkipásztornak. Az angol nyelvet most tanuló lelkésznek Bálint Géza szerpap volt a kisegítője. Később, Bálint Géza korai halála után, Balássy Géza szintén magyar szerpap lett az alkalmi kisegítőnk. 1991-ben a templomalatti helységek felújítása következett. 1992 nyarán és őszén a templom szentélyének a felújítására és liturgikus berendezésére került sor. Ugyanakkor, a templom külsején és belsején különböző szépítési munkálatok kezdődtek. A teljességhez hozzátartozik annak megemlítése, hogy a templom és plébánia épületek felújítása mellett az Erzsébet teremre is gondunk volt. 1993 kora tavaszán, az elhanyagolt terem rendbetételének költségeit Loiczly Lajos és Veronika vállalták. Egyébként, itt említem meg, hogy Loiczly Lajos nemcsak nagyszerű pénzügyi tanácsaival, de templomunk anyagi támogatásával is mindvégig velünk volt és segített. Sőt, végrendeletileg is egy bizonyos karitatív jellegű pénzadományt hagyományozott templomunknak, amelyet évek óta most is rendszeresen kap az egyházközség.
Mindezek mellett a lelkipásztori munkákat is végezni kellett: szentmisék, heti bibliaóra, elsőpéntekesek látogatása, havi magyar nyelvű szentmise a kapucinusoknál (Euclid-on) és idősek bérházában, valamint az egyházközség szervezeteinek és egyleteinek a lelki vezetése. Az egyházközségen kívüli magyar rendezvények és műsorok papi teendőinek ellátása is komoly helytállást kívánt a lelkipásztortól. Több mint 25 éven át a magyar rádióadás katolikus egyházi műsorát szerkeszti és vezeti havonta egy félórás adásban. A clevelandi magyar cserkészek hétvégi táborozása alkalmával éveken át szombatesti szentmisét végez. A Magyar Társaság őszi rendezvényei alkalmával, szintén éveken át, a szombat esti ünnepi vacsoránál imát mond. A Keletoldali Magyar Üzletemberek klubjának is gyakori vendége, ahol szintén ünnepi imát végez. Egyházközségünk így érte meg alakulásának 100 éves jubileumát, melynek főünnepsége 1993. április 25-én volt. Az ünnepség két díszvendége, Anthony M. Pilla megyéspüspök és Miklósházy Attila SJ a külföldi magyarok püspöke volt. A jubileumi ünnepség nem egy határállomás, hanem rövidke pihenés és a további teendőkre való felkészülés volt. Készülés a 110. évfordulóra.
Az öregedő épületek javítása és karbantartása sok figyelmet és munkát igényelt. A kilencvenes évek közepén a plébánia épület lett rendbe téve. 2001-től a templom épület belső rendbetételét folytattuk. Az oszlopfőket és címeres díszeit arany lapokkal vonták be. Ugyanakkor, a szentély mennyezeti freskói és falai lettek felújítva. 2002 tavaszán a mellékhajók falai és a kórus lettek újra festve. Ugyancsak ez év nyarán a főhajó mennyezetét több évtized után újra festették, és az oldal festményeket felújították. Közvetlen a jubileumi ünnepség előtt, templomunk új szőnyegtakarót kapott. 2000. és 2001. évben a megújult templomunkban két koncertet és egy vegyes kórus hangversenyt hallhattunk. Ezen alkalmakból új elektromos orgonát vásároltunk. Közben egyházközségünknek több Európából idelátogató püspök és pap vendége volt. Az egyházközség 110. éves jubileumát 2002. november 17-én ünnepeltük. A jubileumi szentmise fő celebránsa és ünnepi szónoka az újonnan kinevezett segédpüspök, Roger W. Gries OSB volt. Az ünnepségen szép számmal megjelent a már kiöregedő második és harmadik generáció, valamint az anyaországból és az elszakított területekről az utóbbi évtizedekben bevándorolt magyarság.
Az alapítás 100. éves jubileumát megelőző években már alig volt remény, hogy még tartós élet lesz az egyházközségben. Az egyházmegyénél már be volt tervezve, hogy 1989. advent első vasárnapjával a templomi szolgálat és az egyházközség megszűnik. A helyzet azonban máképp alakult. Az egyházközség új plébánosa a vezetőséggel és híveivel összefogva új reménységet nyújtott Amerika Első Katolikus Magyar Templomának. Az egyházközség nemcsak külsejében, de belsőleg, lelkiekben is megújult. Ennek köszönhetően, nemcsak 100, de 110, 115 és 120 éves jubileumot is ünnepelhettünk. A megújuláshoz és létszámban való gyarapodáshoz nagyban hozzá járult az a tény, hogy a közép európai rendszerváltás után Magyarországról, de különösképpen letelepedési engedéllyel Erdélyből jött katolikus családok a Szent Erzsébet egyházközséghez csatlakoztak. Jelenlétük megfiatalította és felélénkítette a szinte teljesen kiöregedő közösséget. A gyermekek részére vasárnapi, valamint külön nyári hitoktatást indítottunk. A templomunknál előkészült gyermekek és fiatalok, több mint 25 év után, csoportosan több alkalommal is az elsőáldozás és bérmálás szentségéhez járulhattak. Mindez – legalábbis egy időre – új reményt jelentett számunkra, de a kihalás és elfogyás természetes folyamatát meg nem állíthatja. Az időseket eltemetjük, a fiatalok pedig – akik már itt nőnek fel – beolvadnak. Amíg még vagyunk, mindennap végezzük a magunk feladatát, de hogy mit hoz a holnap, azt senki nem tudja. Ezekkel a valós kilátásokkal, de bízva és reménykedve készülünk az egyházközség alapításának 125. évfordulójára, amelyet – ha a Gondviselő is úgy akarja – 2017 őszén szeretnénk megünnepelni.
Ez a bejeyzés a következő nyelven is elérhető: angol
