VÁLASZOS ZSOLTÁR: Istenem, Istenem, miért hagytál el engem?
BÓNA ATYA TOLLÁBÓL: Virágvasárnap a húsvét előtti vasárnap neve, a nagyhét kezdete a keresztény ünnepkörben. Ezen a napon vonult be Jézus Jeruzsálembe kereszthalála előtti vasárnapon. Az ókorban szokás volt a Közel-Kelet országaiban, hogy az arra méltó személyek útját valamilyen módon befedjék. Az emberek mind a négy evangélium szerint megadták Jézus Krisztusnak ezt a tiszteletet. Máté, Márk és Lukács szerint a felsőruháikat az útra terítették és gallyakat vágtak a fákról, János az egyedüli, aki pálmaágakról számol be.
A pálma a győzelem és a diadal jelképe. Ezért az ünnep neve több nyelven pálmavasárnap (latinul: Dominica palmarum, németül: Palmsonntag, olaszul: Domenica delle Palme stb.). Mivel az európai országok többségében nincsenek pálmák, az ünnepléskor a pálmaágakat itt gyakran tiszafa, fűzfa vagy más fák ágaival helyettesítették. Az ünnepet például angol nyelvterületen ezért a Palm Sunday-on kívül Yew Sunday („tiszafavasárnap”) vagy egyszerűen Branch Sunday („ágvasárnap”) neveken is ismerik. Virágvasárnapnak a magyarokon kívül többek között az örmények, csehek, szlovákok, szlovének, és igen hasonló módon a horvátok (Cvjetnica), szerbek (Цвети), valamint a makedónok (Цветници) nevezik.
Eredetileg Jeruzsálemben az Úr Jézus virágvasárnapi bevonulását felidézve a keresztények az Olajfák hegyéről megszentelt pálma- és olajfaágakkal vonultak a városba. A jeruzsálemi egyház virágvasárnapi hagyománya jól dokumentáltan a 4. századtól, a szentföldi zarándoklatok megsokasodásával terjedt el.
Virágvasárnap a nagyböjt utolsó, legfontosabb hetének kezdete: a napján a templomban barkaszentelést (a magyar néphagyomány szerint rontás, betegség, vihar, jégeső ellen), barkás bevonulást vagy körmenetet szoktak tartani. A szentelt barkához fűződő néphagyomány Európa szerte egységes és napjainkban is eleven az idősebb korosztályok körében. A magyar nyelvterületen ismert alkalmazási módjai a következők: az eresz alá, a szentképek mögé tűzött barkával védik a házat a villámcsapástól. Általánosan az a hiedelem is, hogy a lakásban tartott szentelt barka odavonzza a legyeket, ezért a padlásra, pincébe viszik, vagy az eresz alá tűzik. Viharban vagy jégeső idején védekezésül napjainkban is gyakran a tűzre vetnek néhány szem szentelt barkát.
Összefoglalva, Virágvasárnap ünnepli az Egyház Krisztus Urunk jeruzsálemi bevonulását a húsvéti misztérium beteljesítésére. Az ünnepnek kettős jellege van: egyrészt a győzelem és a megdicsőülés napja, amelynek jele a győzelmi pálma vagy barka, másrészt a szenvedés és a halál ünneplése is ez a nap, amelynek jele a misében szereplő passió, vagy szenvedéstörténet.
NAGYPÉNTEKI GYŰJTÉS: Nagypénteken második gyűjtés lesz a SZENTFÖLD javára.
NAGYPÉNTEK a hústól való tartózkodást, valamint a böjt napját jelenti, ezért csak háromszor szabad enni, de csak egyszer jóllakni (a két másik étel nem lehet egyenlő egy teljes étkezéssel).
AZ ONLINE SZENTMISEKÖZVETÍTÉS – 11:15 – kor a Szent Imre templomból! https://www.facebook.com/saintemeric/ és a https://stemeric.com/hu/ honlapon is.
Ez a bejeyzés a következő nyelven is elérhető: angol
No comments yet.