VÁLASZOS ZSOLTÁR: Boldogok, akik lelkükben szegények: övék a mennyek országa.
BÓNA ATYA TOLLÁBÓL: Ezen a héten, február 2-án ünnepeljük az Urunk bemutatásának ünnepét. Azon az ünnepen arra emlékezünk, hogy Szűz Mária, negyven nappal Jézus születése után, bemutatta gyermekét a jeruzsálemi templomban. A szokásnak megfelelően a szülők, Mária és József áldozatként két gerlicét vagy galambfiókát ajánlottak fel, és az Úrnak szentelték az elsőszülött fiút. A mózesi törvény szerint előírt áldozat fölajánlásakor jelen volt Anna és Simeon is, aki a nemzeteket megvilágosító világosságnak nevezte Jézust.
A világ világosságával való találkozás szimbólumaként alakult ki a gyertyaszentelés szokása. A gyertya mint Jézus Krisztus jelképe egyike a legrégibb szentelményeknek. Már az ókeresztény korban Krisztus jelképévé vált: magát fölemészti, hogy másoknak szolgálhasson.
* * *
A magyar paraszti hagyományban a szentelt gyertya a bölcsőtől a koporsóig elkísérte az embert: keresztelésig az újszülött mellett világított; amikor a fiatal anya először ment templomba, szintén gyertyát vitt a kezében; gyertyát égettek a súlyos beteg mellett, szentelt gyertyát adtak a haldokló kezébe, hogy az ördög ne tudjon rajta győzedelmeskedni, körül is járták az ágyát, megkerekítették a testét vele, hogy mintegy elzárják a leselkedő gonosz elől. Bő, Osli asszonyai szerint a gyertya fénye mutatja a haldoklónak a mennyei utat, füstje pedig elűzi, távol tartja a lélektől a gonoszt.
A szentelt gyertyát a sublótban, ládafiában tartották, vagy szalaggal átkötve a falra helyezték, és főképpen vihar idején gyújtották meg és imádkoztak mellette.
A szegedi táj népe úgy tartotta, ha szenteléskor nem alszik el a gyertya, akkor jó méztermés lesz. Ez utalás a gyertya viaszára. Kiszombori asszonyok a szentelésről hazaérve a gyertyából egy csipetnyit a kilincsre tettek, hogy mindig békesség legyen a háznál, és megveregették vele a gyümölcsfákat, hogy szépen teremjenek.
A magyar népi kalendáriumban Gyertyaszentelő Boldogasszony napja idő- és termésjóslásai szerint a hátralévő tél negyvenes rámutatónapja. A naphoz fűződő időjóslás egy középkori deák szentenciát őriz, eszerint: ha Gyertyaszentelőkor süt a nap, hidegebb lesz, mint előtte volt. (Vagyis: ha a medve meglátja árnyékát, visszabújik barlangjába, mert hideg napok jönnek még.) Forrás: Magyar Kurír
BALÁZS-ÁLDÁS: Február 3-a Szent Balázs püspök és vértanú napja. A IV. században Örményországban élt, hitéért Diocletianus császár borzasztó kínzások után lefejeztette. Torok-bajban és más betegségekben szoktak a hívők közbenjárásáért fohászkodni. A „Balázs-áldás” szentelmény, amely az egészségünkért való imádkozáshoz hozzáadja az Egyház és a közbenjáró Szent érdemeinek támogatását. A Balázs-áldást vasárnap, február 5-én fogjuk kiszolgáltatni.
FARSANGI DISZNÓTOROS EBÉD Szt. IMRÉNÉL: 2023. február 5-én, vasárnap a szentmise után (12:45 órai kezdéssel). Menü: hagyományos húsleves gazdagon, disznótoros sült hurka és kolbász, párolt csülkös káposzta és petrezselymes burgonya körettel. Desszert: farsangi hájas-tészta, kávé. Ebédjegy ára: $25 felnőtteknek, $12 diákoknak, 6 év aluli gyerekeknek ingyenes. Lekvárral töltött hájas sütemény elvitelre is rendelhető: egy tucat $10. Aki szeretne részt venni, vagy elvitelre rendelni, jelentkezzen február 1-ig a hölgyek egyikénél: Zsula Marika 216-676-5863 vagy Mészáros Mária 440-331-0391.
AZ ONLINE SZENTMISEKÖZVETÍTÉS – 9:15 – kor Szent Erzsébet templomból a https://www.facebook.com/Saint-Elizabeth-of-Hungary-Church-Cleveland-OH-384926355393572 és a https://stemeric.com/hu/ weboldalakon lesz.
IMÁDKOZZUNK MINDEN NAP HÁROM ÜDVÖZLÉGYET PLÉBÁNIÁNKÉRT!
Ez a bejeyzés a következő nyelven is elérhető: angol
No comments yet.