VÁLASZOS ZSOLTÁR: Minden föld Istent dicsérje.
BÓNA ATYA TOLLÁBÓL: Az országunk július 4-én ünnepli Angliától való függetlenségének 246. évfordulóját. Ezon a napon, 1776. július 4-én, az eredeti tizenhárom gyarmat kinyilvánította autonómiáját a brit koronától. A gyarmatosítók nem akarták, hogy egy több ezer mérföld távolságban lévő király irányítsa őket – akiről úgy gondolták, hogy igazságtalan módon uralkodik felettük. Ehelyett nagyobb szabadsággal és függetlenséggel akarták kormányozni önmagukat. A függetlenség és szabadság fogalma ettől a naptól kezdve Amerika mottójává, gyülekezési kiáltásává és életmódjává vált.
A forradalom kitűzött céljának elérése érdekében az alapítók úgy döntöttek, hogy az új országot nem monarchiaként, hanem korlátozott szövetségi kormányzattal rendelkező köztársaságként alapítják, a hatalom nagy részét az államokra – és az egyénre – bízva. Kezdettől fogva tudták, hogy ennek a nagy kísérletnek a sikere vagy kudarca a polgárokon múlik: csak addig fog működni, amíg mindenki az erkölcs iránt elkötelezett lesz.
De honnan ered ez az erkölcs? A jelenlegi gondolkodás és szokásokból? A Függetlenségi Nyilatkozat megfogalmazói a természetjog fogalmára támaszkodtak – egy olyan törvényre, amelyet nem az emberek találtak ki, hanem csak felfedezték, hogy Isten írta be a „természetbe”. Így a természettörvény megváltoztathatatlan és minden körülmények között érvényes. Sajnos nem tartott sokáig, hogy az emberek darabonként feladják a természettörvényt, és elkezdtek támaszkodni az ember alkotta törvényekre, amelyeket viszont könnyedén át lehet írni. Ráadásul az egyház államtól való elválasztása, amely a szabad vallásgyakorlást hivatott garantálni, napjainkban Isten jobban és jobban kiszorítottabbá válik a Köztérről, sőt a hit nyilvános megnyilvánulásának korlátozásává is fajult.
Miközben Amerika születésnapját ünnepeljük, soha ne felejtsük el azt a látszólagos ellentmondást: egy egyén vagy egy ország függetlensége az Istentől való függésen múlik. Minél inkább elutasítjuk Istent, annál kevesebb függetlenséget tudunk megőrizni magunknak, mivel az egyre önzőbb vágyaink és szenvedélyeink rabjaivá válunk. Ezzel szemben minél inkább valljuk szóban és tettben Istentől való abszolút függőségünket, annál nagyobb lesz erőnk és bölcsességünk, hogy megfelelően kormányozzuk szívünket és országunkat. Ezért feltehetjük magunknak a kérdést:
- Milyen készségesen engedünk Istennek?
- Megvárjuk-e, hogy drámai módon cselekedjen, mielőtt követnénk az utasításait?
- Látnunk kell egy kifejezett „így szól az ÚR” intést, mielőtt megváltoztatnánk viselkedésünket?
- Elvárjuk Istentől, hogy olyan dolgokat tegyen meg helyettünk, amelyeket mi magunk is megtehetünk – és meg is kell tennünk?
- Elhatároztuk, hogy minden Istentől származó szó szerint élünk, vagy csak a kényelmes szavakat fogadjuk el?
- Az ima és a heti szentmise prioritást élvez?
- Másként viselkedünk attól függően, hogy ki van vagy ki nincs a közelben?
- Számíthat ránk Isten, hogy az Ő útját követjük, az áldozattól függetlenül?
JÚLIUS – A SZENT VÉR HÓNAPJA: A Szent Vér tisztelete arra tanít bennünket, hogy becsüljük meg Jézus értünk hozott véráldozatát. Becsüljük meg azt, hogy annyira szeretett bennünket, hogy nem sajnálta a vérét ontani, az életét feláldozni érettünk.
IMÁDSÁG JÉZUS SZENT VÉRÉHEZ: Üdvözlégy Jézusnak drágalátos vére, ki érettünk bűnösökért a te szent szívedből és egész testedből bőségesen kiontatott. Én Uram, Jézus Krisztus, mosd le az én gyarló bűneimet és ne hagyj elveszni engem, akit a te drága véreddel megváltottál. Jóságos Jézus, kegyes kínszenvedésedre, értünk kiontott drága véredre kérlek, segíts meg engem. Adj bánatomra vigasztalást, a testi es lelki kísértések ellen erőt, minden elkövetett bűnömre bocsánatot és minden bűntől őrizz meg engem. Amen.
AZ ONLINE SZENTMISEKÖZVETÍTÉS – 11:15 – kor a Szent Imre templomból! https://www.facebook.com/saintemeric/ és a https://stemeric.com/hu/ honlapon is.
Ez a bejeyzés a következő nyelven is elérhető: angol
No comments yet.